A mesterséges intelligencia (MI) a webshopokban is jelen van, Dr. Ormós Zoltán szerint kis túlzással most vagyunk az MI hajnalán. Ez a technológia sok dologban könnyíti és segíti a webshop-fejlesztők munkáját, akik sokszor termékleírásokat iratnak vele vagy épp egyedi szöveget. Természetesen összetettebb feladatokra is használható: asszisztensként, grafikusként vagy fejlesztőként is funkcionál, hiszen a közösségi média posztok megosztásától kezdve, a logó tervezésen keresztül a HTML-es programsor írásáig, sok mindenre használható a mesterséges intelligencia.

Az online kiskereskedelem diadalmenete nem Magyarországon fog véget érni, ugyanis az elmúlt három évben annyira rákaptak a vásárlók az online vásárlásra, hogy az számszakilag is kiemelkedő rekordértékeket produkált. Négy millió potenciális online vásárló, 15 ezer működő árut értékesítő webshop, több mint 1200 milliárd elköltött forint – a magyarországi e-kereskedelem világa tárt kapukkal várja a vállalkozó szellemű döntéshozókat. Az MVP soron következő rendezvényén kiderül, mire fókuszáljunk, ha részesei akarunk lenni az e-kereskedelemnek jövőjének és a webshopokba áramló forintoknak.

Az elmúlt évek statisztikái jól érzékeltetik, hogy az online kiskereskedelem milyen utat tett meg, nemcsak Magyarországon vagy regionális szinten, hanem világszerte. 2020-ban a GKIID és az Árukereső.hu adatai szerint; összesen 909 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az online áruházak, ami azt jelenti, hogy a Covid-válság hazai begyűrűzésének évében 45 százalékos növekedési rekordot ért el az internetes kiskereskedelem az országhatáron belül. Ez 2021-ben tovább folytatódott 30 százalékos bővüléssel, a tavalyi évben a kétéves növekedési periódus nyugvópontjára ért, ami azonban közel sem jelenti azt, hogy az e-kereskedelem felvirágzásra a végéhez érkezett.

„A pandémiának köszönhetően 3 évet ugrott előre a magyarországi e-kereskedelem, így a mostani megtorpanás egyrészről ennek tudható be, hiszen most értek el a hazai vállalkozások a kikényszerített, felgyorsított fejlődési periódus végére, ahol a vásárlói igényeknek már szinte minden szinten eleget tudnak tenni. Másrészről a rossz gazdasági környezet is hatást gyakorol az e-kereskedelemre is, de ha a számok mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy csupán volumencsökkenésről beszélhetünk, értékcsökkenésről nem. A volumencsökkenést ellentételezheti az árbevétel növekedése” – mondta dr. Ormós Zoltán, az Ecommerce Hungary alelnöke.

A hazai kiskereskedelem 9-11 százaléka zajlik jelenleg online, ami az elmúlt 5-8 éves időszakot nézve konstans növekedésként könyvelhető el. „Jelentős az elmozdulás az online tér felé, nemcsak a fogyasztók, hanem a fizikai bolttal rendelkező közepes- és nagyvállalatok részéről is, ugyanis egyre kevesebb az olyan vállalkozás, amely csak fizikai üzlethelyiséggel rendelkezik. Ha pedig kitekintünk nyugatabbra, akkor azt láthatjuk, hogy ez az arány még magasabb. Nyugat-Európában az online kiskereskedelem a kiskereskedelmi forgalom közel 20 százalékát teszi ki, míg Nagy-Britanniában 26 százalékát” – folytatta dr. Ormós Zoltán.

Viszont, ha a környező országokat vizsgáljuk, Szlovákia és Románia relatíve nem annyira erős az e-kereskedelemben, míg Lengyelország épp ellenkezőleg, Csehország pedig nemcsak regionális, hanem európai mércével mérve is kiemelkedő, ugyanis 50 ezer működő webshoppal rendelkezik, az egy főre jutó webshopok száma ott a legmagasabb. Magyarország valahol a középmezőny vége felé helyezkedikel az e-kereskedelemnek az összkiskereskedelemhez viszonyított részesedését és a webshopok számát tekintve.

Nincs elég sherpa a webshopokban

Magyarországon mintegy hatmillió aktív internetező van, közülük 3,9 millió egyben online vásárló is, a GKID szerint ennek növekedésében komoly potenciál van, aminek megvalósulása a webáruházak felkeresésének gyakoriságán múlik. Számos vállalkozás számára azonban gondot okoz a webáruházakkal kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozásokban való eligazodás és olykor az is, hogy merre induljanak a webshop létrehozásakor.

Csomagküldő internetes kiskereskedelmi tevékenység elindítása, amelynek bejelentési kötelezettsége van pofonegyszerű, fejlesztése és létrehozása azonban már kevésbé. „A fejlődés egyik gátja, hogy nagyon kevés a megfizethető áron és jól dolgozó szakértő, azaz sherpa. Az webshop létrehozásához szükséges szoftverek kezelése, ismerete az iskolában nehezen tanulható meg így egy sokat látott webshop fejlesztő komoly pénzeket is elkérhet” – mondta az Ecommerce Hungary alelnöke. „Persze jogi szempontból sem mindegy, hogy mi kerül a webshop általános szerződési feltételeibe, összességében sok mindent figyelembe kell venni egy webshop létrehozásakor” – folytatta.

A Modern Vállalkozások Programja soron következő rendezvényén épp ezért az e-kereskedelem jövője került a fókuszba, ahol olyan kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők, mint

• milyen trendek, változások várhatóak az online kereskedelemben?
• milyen változásokat hozhat a mesterséges intelligencia technológia az e-kereskedelemben?
• milyen fogyasztóvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az online értékesítés során?
• milyen jogi buktatói lehetnek egy webshop üzemeltetésének?
• milyen pályázati és egyéb forrásokból valósítható meg egy webshop?

A rendezvényen szó lesz többek között arról, hogy milyen trendek figyelhetők meg az online kereskedelemben, hogyan használjuk a legegyszerűbb mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket, milyen jogi és fogyasztóvédelmi előírásoknak kell megfelelnünk. A webáruházak működtetéséhez kapcsolódóan nagy számban terjednek tévhitek és gyakran a fogyasztók is rosszul tudják a jogaikat. Ezen hiedelmek és téves információk eloszlatásában kíván a rendezvény segítséget nyújtani.

E-kereskedelem nélkül nincs jövő

Az e-kereskedelem és a webshopkészítés-építés alapismereteire szükség is lesz, hiszen az online kereskedelem előretörése nem csitul az elkövetkező években sem, 2024-re a webshopabc szerint az online bruttó hazai kiskereskedelmi forgalom meghaladhatja az 1700 milliárd forintot is.

„Nagy előretörés várható a mesterséges intelligencia terén is, hiszen most kezd csak igazán tömegessé válni a logisztikai fulfillment, de beláthatatlan és sok technológiai megoldás érkezik még az elkövetkező években, így első sorban az fogja garantálni a fizikai boltok fennmaradását, hogy az emberekben megmarad az igény arra, hogy azzal, akitől az adott terméket vásárolják, néhány szót váltsanak” – zárta dr. Ormós Zoltán.

Az MVP soron következő rendezvényének részletes programja itt található.