Új világ jön az állami informatikában

Karcsúsodik és áramvonalasabb lesz az informatikával foglalkozó kormányzati intézményrendszer, új infokommunikációs stratégia készül, az e-közigazgatásban az ügyfélélmény kerül a középpontba – Guller Zoltán, a DMÜ vezérigazgatója az ITBUSINESS rendezvényén ismertette először nyilvánosan a megvalósítandó terveket. 

2022. szeptember 1. komoly mérföldkő volt a magyar e-közigazgatás és kormányzati informatika történetében. A májusban alapított Digitális Magyarország Ügynökség megkapta 11 állami társaság és szervezet tulajdonosi jogköreit, a DMÜ vezérigazgatóját, Guller Zoltánt pedig kinevezték „az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős” miniszteri biztossá. Guller Zoltán kinevezése után először az ITBUSINESS INSIDE 2022 konferencián beszélt nyilvánosan a tervezett átalakításokról, a fejlesztési irányokról. Az alábbiakban a vele folytatott pódiumbeszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

– A DMÜ-t gyorsan reagáló, bürokráciamentes állami szervezetként szeretnék működtetni. Hogyan lesz egy állami szervezet bürokráciamentes – ezek nem egymást kizáró fogalmak?

– Nem kizáró fogalmak, éppen az MTÜ sikerén felbuzdulva jött létre a DMÜ is. Magyarországon az első kormányzati ügynökség a hat évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség volt, amely arra a feladatra jött létre, hogy a turizmus állami irányítását kiszabadítsa a bürokrácia fogságából.

Ennek a működésnek az a lényege, hogy egy piaci logika szerint működő szervezet jön létre, amely teljeskörűen ellátja a terület irányításával kapcsolatos valamennyi feladatot. A hozzánk került 11 társaság tőlem kapja az utasításokat; ha jól alakulnak a dolgok, abban is szerepem lesz, de ha elrontom, én fogom elrontani. Nincs olyan körülmény, ami a munkát nehezíthetné vagy félrevihetné, így biztos vagyok abban, hogy nagyon hatékonyan fogunk dolgozni.

– Júliusban adott már interjút az ITBUSINESS-nek, abban említette, hogy szeretnék kihasználni a szinergiákat. Hogyan tervezik a szervezeti átalakulást?

– Maga DMÜ megmarad kicsinek, én nem szeretenék olyan szervezetet irányítani, amely több mint száz emberből áll. A DMÜ-nek  az lesz a dolga, hogy egy holdingszerű struktúrát üzemeltessen.

Ami pedig a DMÜ-höz került 11 szervezetet érinti, azoknak az átvilágítása most zajlik, így részletekkel még nem szolgálhatok. Annyit elárulhatok azonban, hogy  dolgozunk azon, hogy karcsúbb, fegyelmezettebb struktúra jöjjön létre.

– Az átalakulás mindig bizonytalanságot szül a munkatársakban. Hogyan próbálják elérni, hogy a most ott dolgozó kollégák ne mondjanak fel, és keressenek állást a versenyszférában?

– Ez valóban nehéz kérdés. Ugyanakkor nagyon bízom abban, hogy a terveinkkel kapcsolatos információk, amelyek eljutnak a munkatársakhoz, mindenkit meggyőznek arról, hogy érdemes maradni. Sajnos minden átalakulásnak vannak vesztesei, de mégis azt tanácsolom mindenkinek, hogy várjon. Új világ jön az állami informatikában, amelyben minden szakember megtalálhatja a maga számítását.

– A szervezeti átalakulás mellett milyen szakmai munka folyik, melyek a legelső feladatok?

– December 31-ig megalkotjuk az ország új informatikai stratégiáját. Az elmúlt hónapokban 32 olyan dokumentumot találtunk, amely a kormányzaton belül az IT-vel foglalkozott, úgy gondolom, hogy ez képtelenség. Egyetlen dokumentumnak kell lennie, egy legfeljebb száz oldalas, jól érthető, a weben elérhető stratégiának, amely tartalmazza az irányokat, a célokat, a feladatokat. Egyébként ebből a dokumentumból vezetjük le azt is, hogy a kitűzött célrendszer megvalósításához milyen szervezeti struktúra illik a legjobban. Ehhez pedig tanulmányozzuk a jó külföldi példákat, a Baltikumtól Szingapúrig.

– A megfogalmazott szakmai feladatok között előkelő helyen szerepel a digitális állampolgárság is. Mit értenek ez alatt?

–  A vezetői elveimhez tartozik, hogy minden kitűzött feladattal kapcsolatban megfogalmazzunk tíz olyan mondatot, amelyekben minden szónak jelentősége van, és amelyek megmutatják, mit szeretnénk elérni. A digitális állampolgársággal kapcsolatban az első mondat így hangzik: „Magyarország 2023-ban megteremti a magyar digitális állampolgárság kereteit, amelynek révén legkésőbb 2026-ig az állampolgárok – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – minden olyan jogosultsággal és ügyintézési lehetőséggel rendelkezzenek a digitális térben, mint fizikai valójukban.”

Ezt azt jelenti, hogy pár éven belül nem lesz szükség különféle igazolványokra, igazolásokra, mert minden, ami az azonosításunkhoz szükséges, az felkerülhet a mobiltelefonra. Kiemelt cél, hogy ne csak az államigazgatásban, hanem bármelyik szolgáltatónál tudjuk magunkat, a személyazonosságunkat akár a távolból is igazolni mobilról. A mobiltelefonnak tehát sokkal komolyabb szerepet szánunk az ügyintézésben. Ami pedig a kivételeket illeti: végrendelkezni, örökbe fogadni, házasságot kötni valószínűleg a későbbiekben sem lehet majd digitálisan. De fő szabályként azt fogalmazzuk meg, hogy 2026-ban, aki akarja, mindent el tudjon intézni digitálisan, amihez eddig fizikai jelenlét kellett.

– Ön személy szerint mikor lenne elégedett a DMÜ munkájával?

– Akkor, ha sikerülne növelni az emberek elégedettségét, ha látnák és éreznék, hogy a magyar állam nekik szolgáltat, értük van. Az ügyfelet és az ő igényeit szeretnénk előtérbe helyezni. A piaci szereplőket is arra kérem, hogy amikor a jövőben a velünk való együttműködésben gondolkodnak, akkor ezt mindenképpen tartsák szem előtt. Szakítani akarunk azzal a régi beidegződéssel is, amely az ügyintézést a hivatal szemszögéből nézi és űrlapokon keresztül látja. A világ megváltozott, a felhasználók, az állampolgárok a közigazgatástól is olyan szolgáltatásokat várnak el, mint a nagy tech cégektől. Ennek akarunk megfelelni, és a korábbinál sokkal jobb felhasználói élményt nyújtani.

Forrás: https://itbusiness.hu/technology/aktualis-lapszam/strategy/uj-vilag-jon-az-allami-informatikaban/