A FinTech-ben rejlő lehetőségek, technológia a pénzügyben

A FinTech kifejezést először 1990-es évek elején hallhattuk először. Az alapvető megközelítés az volt, hogy a nem szorosan pénzügyi technológiai szereplők is megjelentek és együttműködésbe kezdtek a pénzügyi szereplőkkel. Az első ilyen jellegű együttműködés a Citigroup és a Travellers Group között jött létre. Az eltelt több mint 20 év során az tapasztalható, hogy sorra jelennek meg FinTech cégek, startupok, új technológiák és szereplőket hoz össze a nagy számú lehetőség. Kiemelkedő a megjelenés a fizetési szolgáltatások kapcsán valamint a hitelezésben(online fizetés, banking, score minősítések, hitelképesség).

A FinTech radikális hatásában a tanácsadó cégek és szakemberek véleménye egyenlőre megosztott. Alapvető változást fognak-e hozni a pénzügyi szektorban vagy megmaradnak kiegészítőként alkalmazott megoldásokként vagy a bankok jelentőségének csökkenéséhez fog-e vezetni.

Az biztosan állítható és tetten érhető, hogy olyan ügyfélélményt növelő megoldások jelentek meg melyek a technológiai újítások eredményei, infokommunikációs eszközeiket korszerűsítették, mobilbanki szolgáltatások érhetők el szinte kivétel nélkül. Teret nyertek a banki applikációk, a  fizetések egyszerűsítése az NFC megoldások által.

Hét év alatt 2008-2015 között 20-szorosára nőtt és ezzel elérte a 20 milliárd dollár fölötti befektetési összegeket a kockázati tőke. 20.000 fölötti azon vállalkozások száma, akik banki startupként működnek közre.

Az internetes penetrációnak köszönhetően jelentősen nőtt az az eddig nem elért fogyasztói bázis nagysága. Ez a fogyasztói bázis teljesen eltérő szegmensekből ( lakosság, cégek) valamint széles korosztályi jegyekkel bír teljesen eltérő igényekkel és magatartással. Domináns a fiatalok mobileszköz használata akik a legnagyobb fogyasztói bázist jelentik az amerikai gazdaságban.

Jelentősen nőtt a számítási kapacitás. Egy mai mobiltelefon processzora képes ugyanakkora számítási kapacitásra mint a 200-es évek elején a  számítógépek, az ára töredéke azoknak. 7 milliárd mobiltelefon van a világban (2015) és több mint 3 milliárd a mobilinternet előfizetések száma. Az Y generáció 75%-ban használja a telefonját mobil-bankolásra, ez néhány év alatt megduplázódott. Biometrikus azonosító megoldások ( retina, újlenyomat) egyre fokozzák a digitális fizetések elterjedését. Bigdata, Ai, felhő megoldások mind költségben, mind módszerek tekintetében hoznak egyre olcsóbb és a szereplők számára érdekes megoldásokat. A megosztott könyvelési technológiának (DLT) köszönhetően többek között olcsóbbá vált a határon átnyúló pénzügyi tranzakciók költsége, ez mintegy 20 Milliárd euróval csökkenni fog egyes jóslatok alapján. a Blockchain a bitcoin fő technológiai innovációjának tekinthető, hiszen a hálózatban történt pénzügyi tranzakciók igazolására hivatott, más célokra is használható. A modell radikális váltást jelent a jelenleg működő technológiához képest.

A fizetőeszközök területén az elmúlt évek legnagyobb újítása a virtuális fizetőeszközök, amely eszközök közös jellemzője, hogy a pénzforgalmat bármiféle közvetítői közbeavatkozás nélkül kezelik. A virtuális fizetőeszközök jelentőségéről ez idáig megoszlanak a vélemények, a piac és a szabályozás leginkább kétélű fegyverként tekint rá. Egyrészt jegybank által kontrollált fizetőeszköz lehetne, másrészt viszont veszélyes is. Számos kockázatot rejtenek, ugyanis nincs hivatalos kibocsátójuk, s nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Emiatt hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok is, amelyek például visszaélés, számlalopás esetén védenék a fogyasztók érdekeit.

Az alternatív fizetési megoldások fejlődésének melegágya a feltörekvő piacok. Ezekben az országokban a mobilhasználat elterjedése és a pénzügyi szolgáltatásokat el nem érők nagy száma katalizátorként hatott a különböző mobiltelefon alapú fizetések és internet alapú hazautalási megoldások (remittance) elterjedésében. Az egyik legsikeresebb példa a 2007-ben Kenyában indított M-Pesa mobilfizetési rendszer.

Az M-Pesa szolgáltatását 17,6 millió ember, a lakosság csaknem 40 százaléka használja, és 31 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított le 2016-ban, ami a kenyai GDP közel felével egyenlő (Safaricom 2016). Kínában pedig az AliPay, az Alibaba Holding fizetési rendszere 270 millió havi aktív felhasználójával bonyolítja le a kínai kiskereskedelem 75 százalékos tranzakciós forgalmát (AGHL 2015).

A digitális működés miatti költségcsökkenés és az online marketing használata lehetőséget biztosít az alternatív hitelintézeteknek, hogy növekvő piaci részesedést szerezzenek a hitelezési üzletágban.

A nem-banki kockázatos hitelezés szegmensben 10 év alatt 2.5-szörös volt az összes pénzügyi forgalom az Egyesült Államokban. Az új belépők számos új üzleti modellel léptek versenybe. Ezek közül az online piactér alapú hitelezés (online marketplace platform lending) és a közösségi finanszírozás (crowdfunding) vált leginkább elterjedtté. Az online piactér alapú hitelezők közvetítőként lépnek fel a hitelt szolgáltató és a hitelt igénybe vevő felek között.

Itt említhető még a közösségi finanszírozás a fentieken túl.

A Google, Apple, Amazon, ebay is megjelent olyan megoldásokkal, mikor  a core business mellett kínálnak fizetési, hitelezési megoldásként. A technológiai vállalatok elsősorban fizetési szolgáltatásokat ajánlanak meglévő ügyfeleiknek, több példa van azonban arra is, hogy a hitelezésben is részt vesznek.

Merre, tovább?

E rövid kitekintőben, röviden és a terjedelmi korlátok miatt nem teljes körűen megpróbáltuk felvázolni a Fintech jelenséget. Sok esetben a banki szektort is megkerülő fizetési elszámolási megoldásoknak sokkal inkább gazdasági- társadalmi hatásai vannak, mintsem technológiai. Vitathatatlan, hogy a virtuális térben szaporodó alternatív pénzügyi tranzakciók csak az IT folyamatos fejlődése mellett jöhetnek létre, azonban ezek a fizetési módok csak valamiféle közös konszenzus, a felek érdekeinek együttes kiszolgálása mellett tarthatók fent. Nyilvánvalóan ennek az új, és mind a mértékét, mind a penetrációját tekintve rohamosan növekvő piacon a felek „önmérséklete” nem elég, átfogó szabályzásra lesz szükség. Véleményünk szerint ennek elmaradása, a virtuális térben zajló többszörös multiplikációk jelentős gazdasági kockázatot rejtenek. Mindezzel együtt, a pénzügyi folyamatok real-time támogatását megállítani nem lehet, akár 10-20 éven belül az elszámolási műveletek teljesen dematerializáltakká válhatnak és még a magánszférát tekintve is csak mutatóban maradnak fent a ma még megszokott bankjegyek. 

Felhasznált forrás: Kerényi Ádám − Molnár Júlia: A FinTech-jelenség hatása − Radikális változás zajlik a pénzügyi szektorban? Hitelintézeti Szemle, 16. évf. 3. szám, 2017. szeptember, 32–50. o