Az információs társadalom kiépítése a fiatalokon múlik

Ma van az információs társadalom világnapja


A 21. században még inkább meghatározó, hogy kinek milyen értékes adat, információ van a birtokában. Manapság egy ország gazdasági fejlettségét nagyban befolyásolja a felhőszolgáltatások, nanorobotok, és különböző okoseszközök, technológiák tudatos használata, hisz társadalmunkban az információ előállítása, elosztása, terjesztése és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. 

Az információs társadalom kiemelten épít az információtechnológiára, aminek központi szerepe van az értékteremtésben, a gazdaságban, az oktatásban és általánosságban a társadalom egészének működésében. A legtöbb munkáltató számára ma már nem elég, ha a felvételt nyert alkalmazott jól ért a szakmájához; a világ felgyorsulása és a folyamatos fejlődés iránti igény megköveteli, hogy az alkalmazottak folyamatosan képezzék magukat, hiszen a jelenlegi tudásuk 5-10 év múlva elavulttá válhat. Ez leginkább az informatikusokra és a mérnökökre igaz, de az orvosoknak, tanároknak és az irodai dolgozóknak is szükséges képességeik fejlesztése. Információhoz ma már korlátlanul, szűretlenül, felülbírálatlanul hozzá lehet jutni, nem úgy, mint Platon korában, aki a tudást egy elfogott és kalitkában őrzött galambhoz hasonlította.

A digitalizáció pozitív és negatív hatásai

A legtöbb esetben pozitív a hozadéka a technika és az informatika fejlődésének, hiszen az internet elterjedése óta nincsenek tér- és időbeli korlátok, bárhol, bármikor elérhetőek vagyunk. Akár a világ másik végén élő családtagokkal is napi szinten társaloghatunk, a tanulás és a munkavégzés is egyszerűbbé vált az információáramlásnak köszönhetően. A mai kor gyermekei beleszületnek ebbe az internet uralta világba, sokan szinte még beszélni sem tudnak, de a tableten már megtalálják a játékot, és pár év múlva karácsonyra is valamilyen okoseszközt kérnek szüleiktől.

A rengeteg pozitív hozadéka ellenére azonban nem lehet pontosan meghatározni, hogy a digitalizáció milyen irányba viszi a világ társadalmának fejlődését. Ennek oka, hogy az internet nem csak tényeket, tudományos elméleteket, hanem hazugságokat és egyéb redundáns információkat is tartalmaz. Azaz nem egyértelmű sem a mód, sem az irány, mindenki maga válogat, saját szempontok szerint az információk közül. Érdemes ezért kellő fenntartással kezelni az online információ-áradatot, és megtenni a kellő óvintézkedéseket, ill. felismerni, hogy veszélyt is hordozhat magában.

A digitalizáció hatása Magyarországon

Magyarországon a 15-69 éves népesség 62 százaléka, azaz közel 4,6 millió ember internetezik havi rendszerességgel. A fiatalok és diplomások körében a nethasználat 90 százalékos arányú, az ötvenes éveikben járók 43, az attól idősebbek 24 százaléka használja az internetet. Az idősebb korosztály most fedezi fel az internet adta lehetőségeket, míg ebbe a rendszerbe egy gyermek gyakorlatilag beleszületik. A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Bár az Európai Unió felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre a legnagyobbat az e-közigazgatás területén (a 23. helyről a 14-dikre), a hazai lakosság 60-70 százaléka gyakorlatilag digitálisan írástudatlan, azaz nem él az informatika nyújtotta előnyökkel.

Tavaly a mobilkommunikáció rekordot döntött: a világban egy év alatt 532 millió új előfizetést jegyeeztek. Napjainkban 2,7 milliárd mobiltelefon- előfizető van a világon, globális szinten 41,4 százalékos, Európában 84 százalék körüli a mobilpenetráció. Míg Nyugat-Európában már 2006 közepén átlépte a mutató a 100 százalékot, Kelet-Európában ez a szám 2006 közepén 78 százalék volt.