Az Európai Bizottság aktuális, a digitális gazdaság és társadalmi fejlettségét mérő felmérése (DESI) szerint az EU országai nagymértékű digitális fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, azonban az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők közötti különbség továbbra is jelentős. A felmérés kitért arra is, hogy az internetforgalom növekedése évente elérheti akár a 20 százalékot (mobilhálózatok esetén a növekedés mértéke évente több mint 40 százalékos), ezért az internetkapcsolat minőségének javítása nem elegendő. A jövőbeli szükségletek kielégítéséhez, a digitális tartalmak piacának teljes mértékű kihasználásához, valamint a lemaradás csökkentéséhez elengedhetetlenül szükség van további nagyberuházásokra.

Az Európai Bizottság március elején kiadott mérőszámai szerint Magyarország 0,46 pontot kapott, amellyel idén a 21. helyet szerezte meg az uniós tagországok között, miközben az EU osztályzata 0,49-ről 0,52 pontra emelkedett. A növekedés nagymértékben köszönhető annak, hogy míg 2016-ban a magyar internetezők csupán 37 százaléka rendelkezett legalább 30 mbit-et meghaladó sebességű internetkapcsolattal, ez a szám 2017-re 55 százalékra emelkedett.

A Bizottság felmérése szerint a magyar emberek 78 százaléka használ internetet, ugyanakkor mindössze 51 százalékuknak van legalább alapfokú digitális képessége, ami alatta van az 56%-os EU-átlagnak. A magyar felhasználók 88 százaléka tájékozódik az interneten, ezzel az aránnyal az ötödik helyet foglaljuk el a listán. A közösségi oldalakat a felhasználók 83 százaléka látogatja rendszeresen, ezzel éllovasok vagyunk az EU-ban. A magyar felhasználók egyelőre bizalmatlanok az online banki ügyintézés és vásárlások terén, így ebben a két szektorban a hazai lemaradás jelentős.

A jelentés szerint a mobil adatszolgáltatásokra vonatkozó előfizetések száma is növekedett: 2013-ban 100 internet felhasználóból 58 használt mobilinternetet, 2016-ra ez a szám elérte a 84-et. Ugyan Magyarországon a tizedik legmagasabb a szélessávú internet elterjedése az Európai Unióban, azonban a mobilnet piacán továbbra is jelentős a lemaradásunk, hiszen 100 felhasználóra csak 43 előfizetés jut, miközben az EU-ban ez a szám 84. Ezzel Magyarország a huszonnyolcadik, utolsó helyen áll ebben a mutatóban.

Az elmúlt három évben az európai vállalkozások egyre növekvő ütemben alkalmaznak digitális technológiákat, a hazai kkv-k közül is egyre többen használják a felhőalapú szolgáltatásokat, az e-számlázást, az elektronikus kereskedelmet. Ennek ellenére a digitális technológiák integráltsága tekintetében csak a 24. helyen állunk a 28-ból. Ennek oka, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások többsége még mindig bizalmatlan az informatikai eszközökkel, az online világgal szemben, így csak korlátozottan használják az ebben rejlő lehetőségeket. A magyar vállalkozások csekély mértékű IKT használata jelentős versenyhátrányhoz juttatja őket európai versenytársaikhoz képest.  

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Modern Vállalkozások Programja a hazai mikro-, kis és középvállalkozásoknak segít a digitális felzárkózásban, növelve versenyképességüket, fokozva hatékonyságukat infokommunikációs eszközök és szolgáltatások beszerzésével. Cél, hogy a program során növekedjen a kkv-k innovatív szemlélete és naprakész üzleti tudása, terjedjen az IKT (infokommunikációs technológiák) eszközök és alkalmazások készségszintű és professzionális használata, vagyis javuljon a vállalkozások képessége az elektronikus gazdaságba történő beilleszkedésre.